Ember akarsz lenni?

Nemrégiben helyettesítettem egy barátnőt egy innsbrucki galériában. A srác, aki azért jött, hogy újratelepítse ott a számítógépet, elkezdett telefonon valakivel beszélgetni:
"Hello Hilda.... Nem, nem tudok róla semmit... Ne, tényleg??? Miscoda idióta... Hát, akkor írd bele a hirdetésbe: külföldiek kizárva!... Úgyis mindenki ezt csinálja Tirolban." - hangos vihogás és nekem az arcomba szaladt a vér, rögtön elkezdtem írni a véleményemet.

A táj

Beugranak az Alpok havas csúcsai, a knődli meg a sertéskaraj, forralt bor, nepviseletbe öltözött, kalapos bácsik és bögyös nök, vagány bőgatyás snowboard-osok a sípályákon és vékony sítanárok, piros sikabatban azt ismetelgetve: hopp-hopp? Ez Tirol. Sielni mi is szeretünk, mint ahogy karácsonyi vásárba menni és a boltba, megvesszük a síbérletet és a -nadrágot, -lécet, -szemüveget. Mosolyognak a tiroli eladok, olyan kedvesek, mint amilyenhez mi magyarok nem is vagyunk szokva. Egy kezemen megtudom szamolni, hogy a Gesztenye ABC-ben hányszor mentem be úgy, hogy visszaköszöntek volna a jónapotomra... Nem, ezt csak a tiroliak tudják. Ennyire szolgalelkű, vendégszerető lakókat nem is kivanhat maganak turista. Nemcsakhogy háromezer méter magasságban lehet kndődlit enni vagy Edelweiss sört inni, de Innsbruck-ban és -ból (Tirol fővárosából) ingyen buszok járnak a sívidékekre. Sőt, a városi közlekedés is ingyenes, hogyha síelni indulna valaki. A lényeg, hogy sífelszerelés legyen rajta - ez ugyanis feljogosítja a jegy nélküli utazásra. Mintha a BKV és a MÁV mindenkinek, aki úszógatyában és törölközőben van, engedné, hogy nyáron ingyen közlekedjen a Balatonra, Velencei-tóra, Tatai-tóra, Dunára, Tiszára. Nem őrület, hogy ilyen gazdag legyen egy megye??? Két hét múlva elutazik a kedves vendég, jóleső érzéssel, hogy bizony ezek a tiroliak tudják, hogyan kell a turisztikát csinálni.

Az idegenek

Én most tiroli vagyok. Csak abban az értelemben, hogy itt élek, dolgozom, ugyanazt a levegőt szívom, ugyanazt a vizet iszom, ugyanazzal a busszal jarok. De azért elbizakodottsag volna azt képzelni, hogy valaha is tirolinak fogom érezni magam. Van egy dolog, amit nehéz kiolvasztani a tiroliakból és ez a makacs vendégszeretet. Nagyon ritkán van a vendég iránt érzett udvarias gyűlöleten túl - hülye németek, idióta olaszok, gyagya hollandok - valamiféle barátias érzés. Ott élni teljesen más kategóriába tartozik, mint nyaralni vagy síelni ezen a tündéri tájon. 

Nem vagyok tiroli azért sem, mert nem morgok, ha köszön egy fekete ember az utcán, nem fordulok félre, hogyha marokkói serdülőfiú megkérdezi tőlem az időt és nem megyek végig a pályaudvaron anélkül, hogy hallanám a kéregető hajléktalant a mozgólépcsőn vagy nem fordulok el attól a sátorszerű épülettől a reptér mellett, amelyik körbe van véve drótkerítéssel és nem tudni, hogy mi van ott. Ugyanúgy néz ki, mint egy apró, az újságokból ismert, menekült tábor. 

A törökökről nem is beszélve, akik - a tiroliak számára érthetetlen módon - nyaranta az egész családdal grillezni mennek és hangoskodnak, énekelnek, ugrálnak, elfoglalják az egész parkot és nem lehet tőlük meglenni. Én akkor is grillezni fogok, a tiroli meg nem. De, ha elromlik a kocsija mégis Öztürkhöz megy, mert a Klaus ötször annyiért szereli meg a fékpofát. Arra a tiroli mégscak nem is gondol, hogy a híres bécsi szeletet (a rántott húst) nem ügyeskedő honfitársak klopfolják vékonyra és a sertéskarajt nem tiroli kezek trancsírozzák, hanem vézna magyarok, szerbek, szlovénok, románok.

A szembesítés 

Volt szerencsém a szilvesztert egy-két tiroli társaságában tölteni és nem csalódtam abban, amit eddig is éreztem. Először is igazi kérdésként vetült fel, hogy minek külföldre menni a fiatalságnak? Életemben nem gondoltam volna, hogy felnőtt férfiak és nők ezt komolyan megkérdőjelezik. Olyan, hogy világnézet tágítása, tapasztalatok szerzése, új nyelv megismerése, más kultúra, stb. mintha nem lenne semmilyen értékkel errefelé. Ez tökre szomorú. 

Ha már őszintén belementünk ilyen húsbavágó kérdésbe, három pohár pezsgő után azt is sikerült kiböknöm, hogy: ti meg miért vagytok ilyen zárkózottak? miért van ez a mondásotok, hogy "bisch a tirola, bisch a mensch. bisch koa tirola, bisch oa oarschloch" (aki tiroli, az ember, aki nem tiroli, az seggfej). Erre ez a tiroli, aki körülbelül 50 éves, sportos, házas, háztulajdonos, két gyerek apja, azt felelte, hogy őszerinte ez a tiroliak alávetett helyzetéből fakad. Hogy mi??? Hát, hogy a vednéglátsából fakad: anno a tiroliak át kellett, hogy engedjék  a házukat a gazdag németeknek, ők a pincébe vagy a padlásra kellett, hogy költözzenek és hajlongtak, hogy "Grieß Gott, Herr Meier" és mindent megtettek, hogy jól érezzék magukat a vendégek. Hmmm, ez nem különös. Ugyanígy költöztek balatoni családok padlásra, nagymamához vagy sátorba, hogy a német túristák átvegyék a helyet. Vagy gondoljunk csak Horvátországra, Spanyolországra, Olaszországra. Ezek az országok is a turizmusból élnek, de mégcsak megközelítőleg sem olyan gazdagok, mint a tiroliak lettek a "depperte deutschéktól" (annyit jelent, mint idióta németek). A tiroliakban annyira benne ég a fent említett mentalitás, hogy még nagy plakátos reklámként is felhasználják ezt a mondásukat: "Bisch a tirola, bischa a mensch", a második rész át van húzva és ehelyett az áll ott: "Bisch a tirola, hörst du Radio NRJ". 

Én nem sokat értek a fajgyűlölethez, sem az -imádathoz, de félelmetesen hasonlít ez a szemléletmód a magyar jobboldaléra és ez ijesztő. Pedig itt jól élnek az emberek, semmi szükségük nincs arra, hogy önmagukat fényezzék, nem kell bűnbakot keresni és mégis az az érzésem, hogy folyton ottlóg a levegőben valamiféle furcsa sértődöttség minden idegen iránt, aki továbbmarad, mint a nyaralás vagy a síüdülés.

Valójában nagyon kár ezért a gyönyörű helyért. Itt minden megvan, ami szem-szájnak ingere. Hegyek, völgyek, tavak, kiépített utak, turistaútvonalak, munka, mozi, szórakozás, stb. Már csak egy varázs-harapófogót kívánok, amivel ki lehetne tágítani a tiroli fejeket és látókört és megmutatni, hogy bizony Tirol egyike a legszebb vidékeknek, de arról mások meg nem tehetnek, hogy nem ide születtek, hanem Kelet-Európába, Dél-Amerikába, Afrikába vagy Törökországba. Hisz ők is csak jól akarnak élni!