Mittwoch, 18. Januar 2012

Schwere Jungs - ein Film von Marcus Rosenmüller

Alles klar? Alles Klar Gämse! - die vier Jungs sitzen in dem Bob und wollen die Welt erobern. Oder mindestens den Dörfler schlagen. Der hat nähmlich eine große Freße seit 1936 als er seine Mannschaft im Bobrennen, hinten im Hof, zum Sieg gebracht hatte. Finanziell ist er auch gut drauf und das ist ein anderer Punkt um ihn zu hassen. Schöne Frau, gutlaufende Brauerei, keine Risse in der Wand und immer mehr nationale und internationale Pokale im Büro vom Bobfahren. Eigentlich ist das Dorf von ihm abhängig - er liefert das bayrische Bier, die Erfolge und die Euphorie für seine Mitbürger. Dinge ohne die das bayrische Leben nicht funktionieren kann. Den Film verfolgend überkommt mich selbst eine Sehnsucht nach dieser einfachen Welt, wo Bier trinken zum tagtäglichen gehört, wo sich Freundschaften und Feindschaften jahrzehnte lang nicht ändern, wo jeder alles hinnimt wie es ist und wo der Schweinsbraten eine Handelsbasis darstellt. Gämse selbst führt gar nix. Sich selbst an der Nase und jedes Problem zurück darauf, dass Dörfler ein Arschloch ist und er einfach nur ein Looser bleibt. Dann ereignet sich das unerwartete: Das von neuem zusammengestellte Team von Gämse qualifiziert sich zu den Olympischen Spielen in Oslo. Kopf an Kopf mit der Mannschaft von Dörfler. 
"We come from Bavaria. It is next to Germany..." - Marco Rosenheim karikiert das Bayrische von innen heraus. Er zeigt auch die Schattenseiten damit, macht sich lustig über sich selbst und das macht den ganzen Film so sympatisch. Für Deutschanfänger lieber mit Unterschrift, sonst wird aus dem ganzen nur ein ächzen und Krächzen und dem Zuschauer wird der Charme der bayrischen Kultur völlig entgehen.

Mittwoch, 11. Januar 2012

Ingyen jegyek Japánba?

Édesapám hallott róla, nem is én: a japánok ingyen repülőjegyet osztogatnak (pontosan 10 ezret) turisták számára. Leesett az állam és nagyon okos ötletnek találtam, meg nekem persze nagyon jó is. Elkezdtem utánakeresni interneten. 

Még minden olyan ködös, senki nem tud biztosat és a hivatalos japán turisztikai oldalon is inkább lehangoló híreket adnak. Kétségtelenül nagyon jó hívószavak kerültek a nyílvánosságba: 10 000 repülőút - ingyen - turistáknak... Ki ne kapná fel a fejét erre a hírre? Ez olyan, mint amikor az első gyros-os megnyitott a faluban. Ott is első két nap ingyen oszották a kaját, mert senki sem tudta mi az a gyros... "nem nyomott el valaki egy betűt?" - mutattak a gyrosbüfé táblájára... Aztán az egész falu erről beszélt és mindenki ismerte azt a büfét és megállt ott, ha strandra ment vagy strandról jött.

Kíváncsi vagyok, hogy Japán valóban meg tudja-e engedni magának a 10 000 ingyen jegyet és hogyha igen, mi alapján fog dönteni, hogyan lesz a jelentkezés? Állítólag nem minden ország állampolgára vehet majd részt benne és nem is tudni, hogy a Japán költségvetésbe belefér-e egyáltalán a nagyszabású projekt, így csitítják a kedélyeket a Japán Turisztikai Egyesület honlapján. Majd 2012 áprilisában lesz tiszta a helyzet!

Az tuti, hogy felzavarták a turizmus állóvizét ezzel a kenyérgalacsindobálással és halat is fognak találni, amelyik bezabálja. Sokan lesznek ott bent a vízben, de még többen lesznek, akik megHALlják! Taps nekik!

Dienstag, 10. Januar 2012

Wilsch a mensch sein?

Vor kurzem habe ich eine Freundin im Museum vertreten. Der Typ, der den Computer neu installiert hat und nicht wusste, dass ich aus Ungarn komme, hat neben mir das folgende Gespräch im Telefon geführt:
"Hi Hilde!... Nein, weiß nix davon... Ah, echt wirklich??? Wie deppert... Schreib halt in die Anzeige: keine  Ausländer! Macht eh jeder in Tirol..." - argwönisches Gelächter und mir lief das Blut aus dem Gesicht und sofort musste ich schreiben.

Das Gebiet

Du weißt schon über was ich rede: Die schneebececkten Gipfel der Alpen, der Schweinebraten, Glühwein, Trachtenanzüge, Männer in Hüte, Frauen mit großen Brüsten, Snowboardfahrer mit hängenden Hosen auf den Schipisten und dünne, rotgekleidete Schilehrer, die andauernd hopp-hopp wiederholen. Das ist Tirol.
Schifahren mögen wir auch, wie auch im Weichnachtsmarkt bumeln, wir kaufen die Schitickets, -brillen, -hosen, -stöcke. Dit tiroler Verkäufer lächeln nett, wir Ungarn sind gar nicht daran gewöhnt.
Alle Jubeljahre mal wurde mir im ungarischen Lebensmittelgeschäft mein "jó napot" (Guten Tag) erwidert... Nein, nur die Tiroler wissen wie das geht. Mehr schmeichelhafte, gastfreundliche Einwohner kann sich kein Tourist wünschen. Es ist nicht nur, dass man auf dreitausen Meter höhe Knödel essen und Edelweiss Bier trinken kann, aber man kann sogar mit gratis Schibüssen in die Schiegebiete fahren. Sogar die Öffis sind umsonst, wenn man zum Schifahren geht. Hauptsache man ist zum Schifahren angezogen. Das ist doch so als würde die BKV (Budapester Öffis) oder die MÁV (Ungarische Bundesbahn) jeden der in Schwimmhose und Handtuch einsteigt umsonst zum Balaton, Donau oder Velence-See reisen lassen. Ist es nicht Wahnsinn, dass sich ein Land soetwas leisten kann? In zwei Wochen fährt dann der werte Gast wieder nach Hause, mit dem Gefühl, diese Tiroler wissen wie der Hase in der Touristik läuft.

Die Fremden

Ich bin jetzt Tiroler. Nur in der Hinsicht, dass ich hier lebe, arbeite, mit den Tirolern die selbe Luft atme, das selbe Wasser trinke, mit dem selben Bus fahre. Trotzdem wäre es übermutig zu denken, dass ich mich je, wie ein echter Tiroler fühlen werde. Es gibt etwas, dass in den Tirolern nie auftauen wird und das ist die Gastfreundschaft. Selten erspannt sich der höfliche Hass zu den Gästen - idiotische Deutschen, blöde Italiener, depperte Holländer - zu etwas liebevolleren. Hier als Ausländer zu leben, bedeutet etwas ganz anderes als die Ferien in diesem paradiesischem Gebiet zu verbringen.
Ich bin auch kein Tiroler, weil ich nicht knurre wenn mich ein Schwarzer auf der Straße begrüßt, ich drehe meinen Kopf nicht weg, wenn ein Marokkaner mich um die Uhrzeit fragt und ich gehe nicht neben dem Obdachlosen am Bahnhof vorbei, ohne ihn anzühören und ich schaue mir sehr wohl dieses zeltartige Gebäude neben dem Flughafen an, vondem man nicht weiss was es ist. Es sieht genauso aus, wie die Flüchtlingslager in den Nachrichten, nur in Miniatürform.
Nicht der Rede wert sind auch die Türken, die - für die Tiroler einfach unverständlich - im Sommer mit der ganzen Familie zum Grillen gehen. Sie sind laut, singen und nehmen den ganzen Park zur Verfügung. Dennoch werde ich grillen und der Tiroler nicht.
Aber wenn sein Auto dann kaputt wird, geht er doch noch zu Öztürk, weil der Klaus die Bremsscheiben für das fünffache repariert. 
Und daran denkt er nicht einmal, dass der berühmte Wiener Schnitzel nicht von tüchtigen Landsleute dünn geklopft wird, sonder von mageren Ungarn, Slowenen, Kroaten, Serben und Rumänen. 

Die Konfrontation

Ich hatte das Glück, meinen Silvester mit ein Paar Tiroler zu verbringen und ich habe mich nicht getäuscht. Es wurde von ihnen als ernste Frage gestellt: Warum muss die Jugend ins Ausland gehen? Ich hätte nie in meinem Leben gedacht, dass erste Erwachsenen diese Sache wirklich in Frage stellen würden. Es scheint hier haben andere Weltanschauungen, Erfahrung sammeln, neue Sprache lernen, andere Kultur kennenlernen, etc. keine Werte. Das ist total traurig.
Wenn wir schon so ehrlich bei der Sache waren, habe ich gleich auch mal gefragt warum Tiroler so verschloßen sind? Warum haben sie diese Redewendung: Bisch a Tirola, bisch a Mensch. Bisch koa Tirola, bisch oa oarschloch? Der Tiroler, ungefähr 50, verheiratet, Vater von zwei Kindern, Eigentümer eines Hauses, hat geantwortet: das kommt aus der Abhängigkeit zu den Touristen. Aus was, bitte??? Ja, aus dem Gastgewerbe: Früher mussten die Tiroler ihr Haus den Deutschen Touristen überlassen, sie selbst zogen auf den Dachboden oder in den Keller und mussten sich immer verbeugen "Grieß Gott, Herr Meier, wie geht's, Herr Meier?". Hmm, das ist ja nichts außergewöhnliches! Genauso zogen Familien die am Balaton lebten in ihre Dachböden, ins Zelt oder zur Oma, um dem Gast das Haus zu überlassen. Denken wir nur an Kroatien, Italien, Spanien - dort haben die Leute dasselbe gemacht, aber wurden nicht einmal halb so reich wie Tirol von den "deppata Deitsche". 
In den Tirolern ist diese Redewendung so stark verankert, dass man es sogar als Werbung benutzen kann. Ein großes Plakat mit "bisch a Tirola, bisch a Mensch" - der zweite Teil durchgestrichen: "Bisch a Tirola, hörst Radio NrJ".


Ich verstehe nichts von Rassismus oder Nationalismus, aber ich weiß dass dieser Gedanke sehr an die der Ungarischen Rechten Partei ähnelt und das ist sehr beklemmend. Hier leben die Leute gut, sie brauchen keinen Sündenbock zu suchen und dennoch hängt in der Luft eine komische Beleidigung gegen jeden Fremden der länger bleibt als seine/ihre Ferien.
Eigentlich ist es echt Schade um diesen wünderschönen Ort. Hier gibt es alles was man nur begehrt: Berge, Täler, Seen, gute Straßen, Tourenwege, Arbeit, Kino, Unterhaltung, etc. Ich wünsche mir nur  noch eine "Wunderzange" mit denen ich die Köpfe etwas erweitern könnte, um für die Tiroler den Horizont zu öffnen und zeigen, dass Tirol einer der schönsten Gegende ist, aber dafür nun mal andere auch nichts können, wenn sie von Ost-Europa, Afrika, Süd-Amerika oder der Türkei kommen. Die wollen doch auch nur gut leben!

Ember akarsz lenni?

Nemrégiben helyettesítettem egy barátnőt egy innsbrucki galériában. A srác, aki azért jött, hogy újratelepítse ott a számítógépet, elkezdett telefonon valakivel beszélgetni:
"Hello Hilda.... Nem, nem tudok róla semmit... Ne, tényleg??? Miscoda idióta... Hát, akkor írd bele a hirdetésbe: külföldiek kizárva!... Úgyis mindenki ezt csinálja Tirolban." - hangos vihogás és nekem az arcomba szaladt a vér, rögtön elkezdtem írni a véleményemet.

A táj

Beugranak az Alpok havas csúcsai, a knődli meg a sertéskaraj, forralt bor, nepviseletbe öltözött, kalapos bácsik és bögyös nök, vagány bőgatyás snowboard-osok a sípályákon és vékony sítanárok, piros sikabatban azt ismetelgetve: hopp-hopp? Ez Tirol. Sielni mi is szeretünk, mint ahogy karácsonyi vásárba menni és a boltba, megvesszük a síbérletet és a -nadrágot, -lécet, -szemüveget. Mosolyognak a tiroli eladok, olyan kedvesek, mint amilyenhez mi magyarok nem is vagyunk szokva. Egy kezemen megtudom szamolni, hogy a Gesztenye ABC-ben hányszor mentem be úgy, hogy visszaköszöntek volna a jónapotomra... Nem, ezt csak a tiroliak tudják. Ennyire szolgalelkű, vendégszerető lakókat nem is kivanhat maganak turista. Nemcsakhogy háromezer méter magasságban lehet kndődlit enni vagy Edelweiss sört inni, de Innsbruck-ban és -ból (Tirol fővárosából) ingyen buszok járnak a sívidékekre. Sőt, a városi közlekedés is ingyenes, hogyha síelni indulna valaki. A lényeg, hogy sífelszerelés legyen rajta - ez ugyanis feljogosítja a jegy nélküli utazásra. Mintha a BKV és a MÁV mindenkinek, aki úszógatyában és törölközőben van, engedné, hogy nyáron ingyen közlekedjen a Balatonra, Velencei-tóra, Tatai-tóra, Dunára, Tiszára. Nem őrület, hogy ilyen gazdag legyen egy megye??? Két hét múlva elutazik a kedves vendég, jóleső érzéssel, hogy bizony ezek a tiroliak tudják, hogyan kell a turisztikát csinálni.

Az idegenek
Én most tiroli vagyok. Csak abban az értelemben, hogy itt élek, dolgozom, ugyanazt a levegőt szívom, ugyanazt a vizet iszom, ugyanazzal a busszal jarok. De azért elbizakodottsag volna azt képzelni, hogy valaha is tirolinak fogom érezni magam. Van egy dolog, amit nehéz kiolvasztani a tiroliakból és ez a makacs vendégszeretet. Nagyon ritkán van a vendég iránt érzett udvarias gyűlöleten túl - hülye németek, idióta olaszok, gyagya hollandok - valamiféle barátias érzés. Ott élni teljesen más kategóriába tartozik, mint nyaralni vagy síelni ezen a tündéri tájon. 
Nem vagyok tiroli azért sem, mert nem morgok, ha köszön egy fekete ember az utcán, nem fordulok félre, hogyha marokkói serdülőfiú megkérdezi tőlem az időt és nem megyek végig a pályaudvaron anélkül, hogy hallanám a kéregető hajléktalant a mozgólépcsőn vagy nem fordulok el attól a sátorszerű épülettől a reptér mellett, amelyik körbe van véve drótkerítéssel és nem tudni, hogy mi van ott. Ugyanúgy néz ki, mint egy apró, az újságokból ismert, menekült tábor. 
A törökökről nem is beszélve, akik - a tiroliak számára érthetetlen módon - nyaranta az egész családdal grillezni mennek és hangoskodnak, énekelnek, ugrálnak, elfoglalják az egész parkot és nem lehet tőlük meglenni. Én akkor is grillezni fogok, a tiroli meg nem. De, ha elromlik a kocsija mégis Öztürkhöz megy, mert a Klaus ötször annyiért szereli meg a fékpofát. Arra a tiroli mégscak nem is gondol, hogy a híres bécsi szeletet (a rántott húst) nem ügyeskedő honfitársak klopfolják vékonyra és a sertéskarajt nem tiroli kezek trancsírozzák, hanem vézna magyarok, szerbek, szlovénok, románok.

A szembesítés 

Volt szerencsém a szilvesztert egy-két tiroli társaságában tölteni és nem csalódtam abban, amit eddig is éreztem. Először is igazi kérdésként vetült fel, hogy minek külföldre menni a fiatalságnak? Életemben nem gondoltam volna, hogy felnőtt férfiak és nők ezt komolyan megkérdőjelezik. Olyan, hogy világnézet tágítása, tapasztalatok szerzése, új nyelv megismerése, más kultúra, stb. mintha nem lenne semmilyen értékkel errefelé. Ez tökre szomorú. 
Ha már őszintén belementünk ilyen húsbavágó kérdésbe, három pohár pezsgő után azt is sikerült kiböknöm, hogy: ti meg miért vagytok ilyen zárkózottak? miért van ez a mondásotok, hogy "bisch a tirola, bisch a mensch. bisch koa tirola, bisch oa oarschloch" (aki tiroli, az ember, aki nem tiroli, az seggfej). Erre ez a tiroli, aki körülbelül 50 éves, sportos, házas, háztulajdonos, két gyerek apja, azt felelte, hogy őszerinte ez a tiroliak alávetett helyzetéből fakad. Hogy mi??? Hát, hogy a vednéglátsából fakad: anno a tiroliak át kellett, hogy engedjék  a házukat a gazdag németeknek, ők a pincébe vagy a padlásra kellett, hogy költözzenek és hajlongtak, hogy "Grieß Gott, Herr Meier" és mindent megtettek, hogy jól érezzék magukat a vendégek. Hmmm, ez nem különös. Ugyanígy költöztek balatoni családok padlásra, nagymamához vagy sátorba, hogy a német túristák átvegyék a helyet. Vagy gondoljunk csak Horvátországra, Spanyolországra, Olaszországra. Ezek az országok is a turizmusból élnek, de mégcsak megközelítőleg sem olyan gazdagok, mint a tiroliak lettek a "depperte deutschéktól" (annyit jelent, mint idióta németek). A tiroliakban annyira benne ég a fent említett mentalitás, hogy még nagy plakátos reklámként is felhasználják ezt a mondásukat: "Bisch a tirola, bischa a mensch", a második rész át van húzva és ehelyett az áll ott: "Bisch a tirola, hörst du Radio NRJ". 


Én nem sokat értek a fajgyűlölethez, sem az -imádathoz, de félelmetesen hasonlít ez a szemléletmód a magyar jobboldaléra és ez ijesztő. Pedig itt jól élnek az emberek, semmi szükségük nincs arra, hogy önmagukat fényezzék, nem kell bűnbakot keresni és mégis az az érzésem, hogy folyton ottlóg a levegőben valamiféle furcsa sértődöttség minden idegen iránt, aki továbbmarad, mint a nyaralás vagy a síüdülés.
Valójában nagyon kár ezért a gyönyörű helyért. Itt minden megvan, ami szem-szájnak ingere. Hegyek, völgyek, tavak, kiépített utak, turistaútvonalak, munka, mozi, szórakozás, stb. Már csak egy varázs-harapófogót kívánok, amivel ki lehetne tágítani a tiroli fejeket és látókört és megmutatni, hogy bizony Tirol egyike a legszebb vidékeknek, de arról mások meg nem tehetnek, hogy nem ide születtek, hanem Kelet-Európába, Dél-Amerikába, Afrikába vagy Törökországba. Hisz ők is csak jól akarnak élni!